Karácsony előtti négy vasárnap egy-egy gyertyát gyújtunk az adventi koszorún a boldog, örömteljes várakozás jeleként.

Az év egyik legnagyobb ünnepét hatalmas várakozás előzi meg. A fogyasztói társadalom, kihasználva az ünnephez csatolt hagyományokat, mondhatni az ősz kezdetével elárasztja a karácsonyi díszekkel, ajándéktárgyakkal az üzleteket. November végétől pedig hivatalosan is beköszönt a karácsonyi ünnepkör, amikor fényárban úsznak az utcák, épületek, a rádiókból karácsonyi dalok szólnak, otthonaink karácsonyi díszben ékeskednek és számtalan konyhában mézillatú sütemények sülnek.

Ezt az időszakot, a karácsony előtti négy hetet nevezzük adventnek, vagyis úrjövetnek. Érdekesség, hogy az advent első vasárnapja a keresztény egyház évkezdete is.

Az adventi koszorút a XIX. századi, német evangélikusoknak köszönhetjük, pontosabban Johann H Wichern lelkésznek. Az Észak-Európa népi hagyományából vette át az örökzöldekből font koszorút, melyekre gyertyákat helyeztek. Az első adventi koszorún összesen huszonnégy gyertya állt, minden napra egy Szentestéig. A vasárnapokat fehér, míg a többi napot kisebb piros gyertyák képviselték. Ebből egyszerűsödött le a négy gyertyás, ma is leggyakrabban használt koszorú.

Gyakori az ártatlanságot, őszinteséget, tisztaságot kifejező fehér gyertyák használata, ám, ha a katolikus egyház metaforikus színeivel akarnánk felruházni, akkor három lilát és egy rózsaszínt tegyünk rá. A lila gyetyák a bűnbánatot, a megtérést jelképezik, míg a harmadik vasárnap meggyújtandó rózsaszín az öröm szimbóluma. 

 Ti gyújtotok ma gyertyát? Milyen színűt? Írjátok meg a Facebook-oldalon!

Viv

Fotó: pixabay.com