A sakk jó 400 évvel idősebb, mint a dámajáték, tudtam meg a Netflix 2020-as, saját gyártású sorozatából, a Queen’s gambitból.

Bár a fenti idézet nem biztos, hogy megállja a helyét, mert a régészek szerint a dámát i.e 3000 körül találták ki, ám tény, ez alig hasonlít a ma ismert játékhoz. A dáma „hivatalos” őse a ma is játszott Arquerque, ami szintén időszámításunk előtt alakult ki, úgy 1400 körül Egyiptomban. Ezt 5x5-ös táblán játsszák. Talán onnan jöhetett a filmbéli állítás, hogy 1100 körül a franciáknál a táblát megnövelték 8x8-asra, ami megegyezik a sakktáblával. A sakk keletkezését pedig 600-ra datálják, s először Indiában játszották csaturanga néven.

A fekete királyfi elrabolja a fehér királyi házaspár leányát - egy kislány ismerkedése a figurákkal

Személy szerint magával a sakkal úgy 5-6 évesen ismerkedtem meg. Nagypapám szeretett sakkozni, azt mondta, hogy a legjobb agyfejlesztő tevékenység. A lépéseket gyorsan megtanultam, de engem a fantáziámban életre kelt bábuk megszemélyesítése jobban izgatott, mint maga a játék. A végére mindig egy bál kerekedett a táblán, ahol a gonosznak vélt, álarcos fekete király elrabolta a fehér király fekete lányát, és egy agancsos várkastélyba hurcolta, ahol szerelmesek lettek egymásba. 

Papám mindig hagyott nyerni, így a haláláig abban a hitben voltam, hogy jó sakkjátékos vagyok. Ugyan annyira megtanultam játszani, hogy ne legyen unalmas a legyőzésem, de mattot adni a legritkább esetben sikerül csak. Az előre gondolkodás, a stratégia alkalmazása, taktikázás, az ellenfél agyával való gondolkodás sosem ment nekem, egyetlen ismert mintát sem bifláztam be. Azt meghagyom a nagyoknak. Én kizárólag élvezem a játékot.

A Polgár lányok fejben sakkoznak.

A matektanárnőnk kedvenc példája volt a nálunk 10 évvel idősebb Polgár-testvérek sikere. Tőle hallottam először, hogy a lányoknak fejben kellett tartaniuk a lépéseket, és anélkül sakkoztak, hogy egyszer is a táblára nézhettek volna, és ez mennyire jó kombinatív készséget képezett a számukra. Való igaz, a sakkban nagyon jól használható a kombinatorika, viszont ezen kívül magában a játékban nagyon kevés szerepe van a matematikának.

A sakkozók más dimenzióban élnek?

Gyermekként úgy gondoltam: a sakk gyönyörű művészet. Ebben Polgár Judit egyik interjúja erősített meg, amiben úgy nyilatkozott, hogy sokáig az esztétikai részét figyelte. Én pedig mindig a játék szépségét. Ahogy a két játékos előre hajolva figyeli egymás arckifejezését, a bábuk helyzetét, ahogy próbálnak egymás gondolataiban fürkészni, számomra egyenlő volt a csodával.

Belőlem a kitartás gyakorta hiányzik, ebből is látszik, életem során keveset sakkoztam, mert maga a játék – különösen, ha sportágként űzik – céltudatosságra, türelemre, odafigyelésre és nem utolsó sorban alázatra tanít.

Ti szeretek sakkozni? Osszátok meg velünk a Facebookon!

Viv

A Polgár Judit-interjú itt olvasható.

Az írás a Bloggerképző 30 napos kihívására íródott Az én koronám témában.